Mindenszentek - Halottak napja
A Göd
Városi Polgárőrség tagjai idén is felkészülve várja a Mindenszentek és a Halottak napját. Fokozott ellenőrzéseket végzünk nappal és az éjszakai órákban a temetőkben és környékein. Egyesületünk tagjai gyalogosan ellenőrzik a temetők rendjét ezzel is hozzájárulva a lopások, rongálások számának csökkentéséhez. Viszont mindenhol mi sem tudunk ott lenni, ezért kérném Önöket, hogy esetleges rongálás, lopás esetén értesítsék egyesületünket. Figyeljünk saját és egymás értékeire! Ne hagyjanak gépjárművükben értékes tárgyakat, táskákat, a gépjárműveket minden esetben ZÁRJÁK be, ha kell többször is ellenőrizzék. Ne álljanak elhagyatott, gazos helyre és lehetősége szerint NE egyedül menjenek megemlékezni.
Önként, Önzetlenül, Önökért.
De mit is jelent ez az ünnep Nekünk?
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-én, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .
A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Az ünnep a VIII. században május 13-ról november 1-re tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi új esztendejét megszenteljék.
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.
Halottak napját november 2-án 998. óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal “jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy “szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat”.
A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a “véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.
